Csak egy közmondás …
Hazaindulás előtt – amig ültem és vártam, hogy leálljon végre a gép – a semmiből eszembe jutott egy latin közmondás. Amit soha nem használtam még. Amúgy is viszonylag kevés latin közmondást használok a hétköznapi beszédben. De ezt soha az életben ki nem mondtam. Olyannyira nem, hogy még a jelentésében sem voltam biztos, most néztem meg a Wikiben.
Similis simili gaudet.
Komolyan megdöbbentett, hogyan került ez a felszinre az évtizedek mélyéből épp most. Azóta is gondolkozok rajta. Meg hát az értelmén is … -hum
Sapienti sat. -von Ezt viszont ritkán ugyan, de használom -mosoly
Ezt a zenét meg most hallottam a gyereknél. Mondtam, hogy na gyorsan irányitsa csak erre -mosoly
Don Omar & Lucenzo: Danza Kuduro
Atyám … micsoda zene … csupa tűz -zene Az ember pillanat alatt repülni tudna tőle …
A morcos hernyó
„A nő: (Vágyom arra, hogy eljöjj …)” … atyám, mint a szirének éneke … -atyam Hogy jönnek ilyen mondatok néha spontán attól, aki pesszimista, cinikus, szarkasztikusan gúnyolódó, sokszor még gonosz is. És kifejezetten kemény … Mert tudja, hogy csak igy lehet túlélő.
Mintha ilyenkor a morcos hernyóból mosolyogva kikukucskálna az a lepke …
Atyám … micsoda zene … csupa tűz -zene Az ember pillanat alatt repülni tudna tőle … Mint a lepke.