Kicsi, nagy
kicsi: – Nem mondtad meg neki, mi? nagy: – De. kicsi: – Mikor? nagy: – Tegnap délután. Amikor nem voltál itthon. kicsi: – És? Nagyon rosszul esett neki? nagy: – Intelligens ember. És érző lelkű. De megértő is. Épp te … Olvasd tovább →
kicsi: – Nem mondtad meg neki, mi? nagy: – De. kicsi: – Mikor? nagy: – Tegnap délután. Amikor nem voltál itthon. kicsi: – És? Nagyon rosszul esett neki? nagy: – Intelligens ember. És érző lelkű. De megértő is. Épp te … Olvasd tovább →
Néha provokálok. Nem tagadom, hogy szeretek időnként itélkezni. Néha hamari vagyok és elsietem a dolgokat. Van, mikor nemhogy nem veszem észre, hanem akkor látom meg, amikor már vagy kiverte a szemem, vagy belevertem a fejem. A magam szabadságát tíz körömmel … Olvasd tovább →
Ma leöntöttem Moriartyt is. Ráborítottam magam röpke húsz perc alatt. Megköszönte a bizalmamat, hogy megosztottam vele. Majd lényegében ugyanazt mondta. Annyit tett még hozzá, hogy ő már az elején azt gondolta, hogy ez a túl szoros nem való nekem. Mert … Olvasd tovább →
Hogy az ember ne üljön le. Főleg ne önmaga mellé vagy alá. xy: hmm.. igen velem „dolgozni” kell.. én is tom.. :D:D elfogadás.. háát.. nekem nem fáj 😉
Olvasd tovább →Mit lehet csinálni egy kapcsolatban, ami nem házasság, nem is élettársi, csak úgy együtt vannak néha és amiben az egyik fél „rászokik” arra, hogy néha kölcsönkér a másiktól? Persze, egyszer-egyszer mindenki megszorulhat. Az első alkalommal nem is volt ebből gond. … Olvasd tovább →
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.