a csoki mindig jó
nézte magát a tükör előtt és el volt keseredve. legalább húsz kiló plusz. és az évek sem múltak el nyomtalanul.
három gyerek után megereszkedett mellek, hiába nagyok, csak akkor tűnnek szépnek, ha a két kezével alátámasztja őket. mintha két dinnyét tartana.
a hasán csíkok. az oldalán hurkák. a lábán visszerek.
és narancsbőr.
szomorúan állapította meg, hogy kiöregedett és kihízott a szubságból. ha meglátná így meztelenül egy dom, nem felizgulna, hanem rávágná az ajtót és menekülne.
jobb lenne, ha mindentől visszavonulna. és hagyná a fenébe az egészet.
az a baj, hogy egy dolog nem öregszik benne. a libidója.
magára terített egy köntöst, leült az asztalhoz és falatozni kezdett a csokoládéból. a csoki mindig jó. javítja a kedvet, jobb működésre serkenti az agyat.
másnap nekiindult a városnak. vett egy fekete fűzőt, amibe még épp bele tudta préselni magát, mell alatt végződik, leszorítja a hasát, formálja a derekát és felemeli a dinnyéket. vett hozzá fekete harisnyát, egy bokacsizmát, magas sarkút. és egy vörös toll boát a vállára.
otthon felvette a kincseket és gyönyörködve nézte magát a tükörben.
leült a gép elé, törölte a régi szubmisszív regisztrációját és csinált egy újat. szegény libidó, nem szabad hagyni szenvedni.
Lady DeBella megszületett.