Nem vagyok oda érte. De az élet általában elém rakja a problémákat. És kénytelen vagyok dönteni bennük. Megint van egy, amiben meg kellett tennem. Már az előző posztban finoman érintettem is a dolgot.

Tegnap este kaptam egy levelet, amire ez volt a válaszom:

Szervusz!

Üzenetek irása neten: üzenetek – új – név beirása, üzenet megirása. Wapon Menü – üzik – új – stb 🙂

Igy első olvasatra azt gondolom, hogy mindenben igazad van, amit irtál 🙂

Jó éjszakát Neked 🙂

Csók

A levél a követketőket jelenti:

• Igen, ennek a vekengésnek számomra igy nincs értelme.
• Én nem háritom el a felelősséget. A jelenlegi döntését sem.
• Igen, az ember nem választhatja meg az érzelmeit, de szerencsére azt igen, hogy hogyan kezeli őket. Nos, én igy kezelem.
• Kénytelen vagyok elbúcsúzni Tőled és további minden jót kivánni Neked és barátnődnek. Sajnálom, hogy a blogom ezzel veszit két olvasót (remélem, hogy ezt most kellően udvariasan fogalmazom -kacsint ), de a hiányotok nem lesz számomra pótolhatatlan -mosoly Az első körben mindenképpen nyugalmat nyerek -mosoly

Isten Veled, Szél. Próbálj meg boldog lenni. Én utadra engedlek.