Mindenszentek napja – mit is jelent ez az ünnep?

November 1-je Mindenszentek ünnepe, november 2-a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek – latinul: Festum omnium sanctorum – a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ebből az alkalomból. Az ezt követő halottak napja egyházi ünnepből vált fokozatosan általános népi megemlékezéssé.

Mindenszentekkor azon szentekről emlékeznek meg, akiknek nincs külön emléknapjuk. A IV. században Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János már tudott Mindenszentek ünnepéről, amelyet május 13-án, illetve a pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. (E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja, s az ortodox keresztény egyház ekkor tartja a Mindenszentek napját.) Nyugaton 609-ben (más források szerint 610-ben) jelent meg először, amikor május 13-án IV. Bonifác pápa a római Pantheont Szűz Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel.

Az ünnep még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tevődött át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék. (A kelták november első napjaiban emlékeztek az elhunytakra különböző halotti áldozatok bemutatásával, s november első napja egyben az év kezdetét is jelentette.) Később III. Gergely pápa (731-745), a Szent Péter Bazilika egyik mellékkápolnáját nemcsak minden vértanú, hanem „a földkerekségen elhalt minden tökéletes, igaz ember” tiszteletére szentelte. 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan elismerte az új ünnepet, attól kezdve a Mindenszentek az egész katolikus kereszténység ünnepe lett. Az ünnep fél évszázad után 2000-ben lett ismét munkaszüneti nap Magyarországon.

Általános szokás lett, hogy Mindenszentek napján rendbe teszik, és virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. Az ünnephez sokféle népi szokás, hiedelem kapcsolódott. Magyarország egyes vidékein harangoztattak a család halottjaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, így a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Egyes falvakban ezen a napon tartották meg a bíróválasztást, a cselédfogadást, és ekkor újították meg az egész tanácsot. A mindenszentek ünnepe az utána következő halottak napja miatt annak vigíliája lett.

A Mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik az Egyesült Államokból indult, angolszász eredetű Halloween-ünnep is. Elnevezése, az angol „All Hallows” magyarul azt jelenti: mindenszentek. A nap előestéje (angolul „All Hallows Eve”, rövidítve: halloween) a kóbor lelkek, a kelták halotti istenének éjszakája.

A november 2-i halottak napja jóval későbbi eredetű: Szent Odiló clunyi apát 998-ban vezette be emléknapul a Cluny anyaház alá tartozó minden bencésházban. Hamarosan a bencés renden kívül is megülték, s a XIV. század elejétől Róma is átvette. A halottakról, elhunyt szeretteinkről való megemlékezés, és az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) katolikus hittételén alapszik. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn és büntetés teher van még lelkükön, Isten színről-színre látása előtt tisztulniuk kell. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradottaknak, hogy tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével.

E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. Ehhez a szokáshoz kapcsolódó némelyik népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a világosban a „véletlenül kiszabadult lelkecskék” újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. Azért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. A bukovinai magyarok körében még ennivalót is vittek a temetőbe. Aki ezeken a napokon nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát, s néhol úgy tartották, hogy akié a családban a legelőször leég, az hal meg leghamarabb.

Gyertya és koszorú, vagy jelmez és töklámpás?

Mindenszentek és Halottak napja Magyarországon tradicionális ünnepnek számít, az elmúlt évtizedben viszont átvettünk a nyugati kultúrából is hagyományokat, melyek újításnak számítanak. Vajon ez jó vagy rossz?

Hétvégén az ősz egyik legnagyobb ünnepére készül az ország, de a világ más pontjain is megemlékezéssel töltik az emberek október utolsó és november első napját. Meghosszabbított nyitva tartás a temetőkben, virágokkal és koszorúkkal feldíszített sírok, gyászoló tömegek, leginkább ez jellemzi ezt az ünnepet hazánkban. Nyugati országokban viszont vidámabb szokások uralkodnak ezen a hófordulón.

Magyarországon a két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is. Ünneplése sok keresztény országban elterjedt a protestánsok közt is és ünneplik az anglikánok is. Az ortodox kereszténység naptárában több halottak napja is szerepel.
Mindenszentek keresztény ünnep, melyen emlékeznek minden olyan üdvözültre, akit nem avattak szenté és minden olyan szentre, akinek nincsen külön ünnepnapja a naptárban. A VIII. században alakult ki, azóta hagyománnyá vált más egyházaknál is, bár nem mindegyiknél ugyanezen a napon. Halottak napját előzi meg, mely jóval későbbi eredetű, a XI. századra vezethető vissza, amikor Szent Odiló clunyi apát kezdeményezésére megteremtették az elhunytakra való emlékezés ünnepét.

Az ünnephez kapcsolódó hagyományokat azonban nem csak hithű katolikusok tartják. Ezen a napon mindenki ellátogat a temetőbe, hogy elhunyt szerettei, hozzátartozói sírjánál gyertyával, mécsessel és virággal emlékezzen. A sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a XIX. század elejétől terjedt el Magyarországon.

Népi hagyományok

Azért kell a sírokat feldíszíteni, hogy a halottak szívesen visszatérjenek oda, ugyanis ilyenkor a néphiedelem azt tartja, hazalátogatnak. Egy néphit szerint, elviszi a halott azt a személyt, aki virágot szakít a sírjáról. Az égő gyertya a halott bűnét szimbolizálja, ezért nem szabad más sírra tenni, mert akinek a sírjáról elvették, átszáll a másik lelkére. Mindenszentek és Halottak napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban.

Halloween

Halloweent sokan amerikai hagyománynak tartják, mivel napjainkban ott a legnépszerűbb. A gyerekek ilyenkor jelmezbe öltözve házról házra járnak és édességért rémisztgetik a lakókat, a felnőttek pedig töklámpásokkal díszített házakban mulatnak. Azonban a hagyomány nem Amerikából ered.

Az újévet, azaz a Samhaint az Angliában, Írországban, Skóciában és észak Franciaországban élő kelták november elsején ünnepelték. Úgy tartották, hogy ilyenkor az élők és a halottak közötti határ eltűnik, és a halottak visszatérnek az élők világába. Az emberek ilyenkor szellemnek öltözve az utcát járva szórakoztak, hogy megtévesszék a kísérteteket.

Kezdetben az amerikaiak sem voltak nyitottak erre az ünnepre, a későbbiekben azonban az ír bevándorlóknak köszönhetően nagyon népszerűvé vált.

Az egyház a középkorban elítélte Halloweent, azt gondolták, hogy az ünneplők ilyenkor a sátánt szolgálják. Lehet, hogy erre is visszavezethető az, hogy sokan még ma is elítélik. Természetesen manapság kevesen tudják, hogy Halloween honnan ered és csak a buli részét tartják fontosnak. Magyarországon is évről évre egyre többen öltöznek be és mulatják át az éjszakát.

Jó vagy rossz?

A fiatalok körében népszerű a Halloween, rengeteg szórakozóhely szervez zenés-táncos jelmezbált, ahol bárki egész este szórakozhat. Az idősebb korosztály annyira nem nyitott erre az újításra, ők inkább ragaszkodnak a tradicionális megemlékezéshez.

Mindenkinek szíve joga, hogy elmegy szórakozni vagy inkább csendes emlékezéssel tölti a hétvégét. Természetesen az sem baj, ha az ember mind a kettőre sort kerít. A tradíciókról azonban ne feledkezzünk meg.

(Forrás)