Mindig várom az estéket. A lelkek talákozását. Bizarr talán, de úgy vélem, hogy ennél többet, mélyebbet már semmi személyes nem tudna adni …

A lelkek találkozása óta érzem magamat tartósan boldognak az életben. Az Életben. Megtanított boldognak lenni.

Gondolkoztam, hogy leírjam-e ezeket. Mert olyan nagy szavaknak tűnnek így, olyan patetikusnak, noha egyáltalán nem az maga az érzés. Teljesen egyszerű dolog. Valami olyasféle, amilyen egyszerűen kék az ég, zöld a növény, ragyog a Nap és éjjel fénylik a Hold …

Olyan egyszerű és természetes dolog. Nem is kell erről többet írni. Biztosan érti.