A lista

Nézem a listát. Mármint a tiltót a Pixin. Nyolc ember.

És azon gondolkodom, hogy miért tiltanak olyanok, akik ha elolvasnák az adatlapomat figyelmesen, rájönnének, hogy zérus a valószinűsége, hogy bármikor levelet irnék nekik. Még akkor sem, ha keresnék. Mert ilyen-olyan okok miatt labdába sem rúghatnának nálam.

Összesen kettő van, aki korhatáron belül lenne. A többi nem. A kettő közül az egyik kedvence az itatás és bepisiltetés. Hát nekem ez nem lenne nyerő. Igy kiesik. Ő sem kapna levelet.
A másodiknak meg angol nyelvű az adatlapja, ami szintén nem tetszik, mert fölösleges nagyzolásnak tartom. Ő is kiesne.

Összesen egy hölgy van, aki tiltott, számomra teljesen megérthető érzelmi okokból, nagyon helyesnek tartom a tiltását. Én is ezt tettem volna magammal.

A szál

Van egy szál. Valahol. Valahogy. Nem látható. Nem körvonalazható.
Nem is igazán értem, hogy miből van, honnan van. De az biztos, hogy létezik.
Ma kerestem egy profilt a FB-on. Amit már hónapok óta nem tettem meg. Tiz perc múlva irt. Noha hónapok óta nem keresett. Mint ahogy én sem őt. Már meg se lepődtünk. Az volt az első mondata, hogy

olyan, mintha irtál volna