A mai lépcső
Igen, megkaptam … és nem egy lépcső volt … hanem egy teljes emelet … egy teljes emelet … amit megugrottam …
A chat …
Ahol kiüvölthettem minden fájdalmam … Egy olyan hely, ahol megismertem. És ahol őt is ismerik … ismerték … Ahol hangosan és MINDENKI előtt kiüvölhettem a fájdalmam … egyenesben … nem szarakodva …..
És ahol megértést kaptam olyan emberektől, akik ismerik … akár szemléyesen is … a chat … ahol mindenen lehet nevetni.
Ahol több ember ember előtt ki tudtam üvölteni a fájdalmam … akik ismernek engem is a valóságban és őt is. És ahol a szobában üvölthettem ki, amit akartam. Mindenki előtt. Mert mindenki ismeri valamennyire … évek óta. És ahol Basy annyit irhat, hiogy mi lett ezzel az emberrel, megőrült?
És ahová, mintegy véletlenül feljön olyan ember, aki már lassan hónapok óta nem volt fenn ….És ahol azt éreztem, hogy végre újra otthon vagyok. Humorral, valódi szeretetel körülvéve. Vaskos humorral.
Ahol boldog vagyok végre …. valóban boldog.
És ahol egy – számomra – ismeretlen nick azt mindja belépéskor:
– Mi van itt? Fél éve járok fel, de még ennyi ember nem volt a szobában 😮 ?
Hát mi lenne?
Visszatértem.