Mindig szilveszterkor szoktam. Sok-sok éve. Ezért nem is szerettem soha olyankor bulizni járni. Tudom, hogy furcsa ember vagyok. Mások szilveszterkor szórakoznak, ünneplik és köszöntik az új évet. Én nem. Ülök otthon, csendesen. És gondolkozok. Számvetést csinálok. Az elmúlt évről.

Most is meg kell tennem. Legyen ez a mai nap feladata …

Végig gondolva az egészet, leginkább ezek a kérdések merülnek fel bennem: Ki vagyok én, mi vagyok én? És vajon meg tudom-e válaszolni a kérdéseimet? …

Érdemes még nekem bármiben is reménykedni??? Igen, azt hiszem, hogy ez a legfontosabb kérdés. Az első válasz: NEM.

Vajon mi lenne a második válasz? És ha az IGEN lenne, felülirná az elsőt???

Hát ilyesmi gondolatokból áll nekem a szilveszter, a számvetés ideje … Ugye, hogy kissé keserűek? Na nem baj. Majd az élet valahogy kiforogja -mosoly

Jó lenne most sirni egyet … -mosoly Úgyis mindig könnyes szemekkel nézek a jövőbe … *erre-megint-nincs-gombóc-mert-keserű-mosoly* …