Adj

Adj a tüzedből, Kedves.
Adj, mert fázom.
És lassan jéggé dermedek Nélküled.
Hát adj a tüzedből, Kedves.

Mert Benned ég, tudom.
Érzem minden mozdulatodon.
Érzem bőröd tapintásán,
látom szemed csillogásán.

Érzem a lángot,
amikor karodban fekszem.
És érzem a csontig hatoló hideget,
mikor nem vagy mellettem.

Sokszor töprengek,
mi az a tűz, mi Benned ég?
Honnan a láng,
mely perzsel, emészt?

Adj a tüzedből, Kedves.
Hideg van nagyon.
A könnyek Nélküled
már jégcsapként csüngnek arcomon.

(én)