Szembejött velem az FB-n egy angol szöveg. A nagyját persze értettem, de le akartam forditani magyarra. Először a Google forditót használtam, de mivel nem teljesen pontos, kicsit magyaritottam rajta:

Mondanék valami a hitről való vitázásról. Nem hiszel Istenben? Ez rendben van, de miért fontos számodra, hogy gúnyold azokat, akik hisznek? Ha tévedünk, mit fogunk vesziteni, amikor meghalunk? Semmit! Jézusba vetett hitünk miben árt neked? Azt hiszed, hülye vagyok? Hiszékeny? Tudatlan? Ez is rendben van. De miben érint ez téged? Ha te tévedsz, annak a következménye sokkal rosszabb lesz. Szivesebben élem az életemet Isten hitében és szolgálatában, és a végén megtudom, hogy igazam volt, mint hogy ne higgyek benne, és azt tudjam meg, hogy tévedtem. Akkor már túl késő.

Ezek meg a saját gondolataim hozzá: senkit nem akarok meggyőzni arról, hogy legyen hívő. Senkit nem becsülök le azért, ha ateista. Tisztelem mások szabad akaratát. Akár azt az akaratot is, hogy ne higgyenek. Nem kérek többet, csak ugyanennyit.