….egy meztelen, megkötözött, talán meg is alázott nő….

…vagy mégsem???

A tartása alázatot sugall, de csábit is. Talán sajnálni kellene. De én nem sajnálom. Mert tudom, hogy örömet okoz számára ez a fura alázat. Nincs néha annál jobb, mint megalázkodni olyan előtt, aki a MINDEN-t jelenti az ember számára. És aki tudja irányitani, vagy akár úgy is mondhatjuk, hogy nevelni az embert…. még akkor is, ha ez a nevelés másoknak idegen, visszataszitó, akár elitélendő….

Az ő dolguk. Ez meg az én dolgom.