Lefekvés előtt és beszélgetés után még ültem itt a gépnél. Becsuktam a szemem és a nőiségen gondolkoztam … Kicsit olyan volt, mintha bealudtam volna … de nem. Volt már, hogy aludtam a gép mellett. De olyankor az izmaim tónust vesztettek és a karomra borulva szundikáltam. Most nem. Egyenes háttal ültem a széken. A gondolatfolyam elejére emlékszem … de a végére már nem. Valahon nagyon mélyen lehettem önmagamban.

Aztán lefeküdtem.

Hajnalban megint álmodtam. Mostanában szinte minden nap. És elég szörnyű álmaim vannak. Nevezhetem rémálmoknak is őket. Hát most nem ilyen volt.

Valami kisérlet? … feladat? … Nem tudom. De azt mondták, hogy ott van mindekinek két újszülött. Nagyon picikék voltak. Sokkal kisebbek, mint a valódi kisbabák. Valamiért nem volt mit enniük. És még csak szopni tudtak. Többen is kaptak ilyen kisbabákat. Anyatejjel kellett őket megetetnem a mellemből. Mondtam, hogy én már öreg vagyok ehhez … De láttam, hogy éhesek … Ott áltak emberek körülöttem. És csodálkozva, nevetve néztek … mit akar már egy ilyen öreg ember. Nem is nő már, nem képes a melle a tejtermelésre. Én nézem a pici arcokat. Tudtam, hogy éhesek … és egyszer csak kibuggyant a mellemen az első csepp anyatej … Éreztem, hogy cumizzák a mellemet. És láttam, hogy jól laktak. És az emberek ott álltak … Olyan fura volt az arcuk … hitetlen. Aztán eloldalogtak. Én meg ott maradtam a babákkal. És nőnek éreztem magam. És boldognak.

Szép álom volt. Boldogan ébredtem fel reggel. Aztán elgondolkoztam a gondolat hatalmán … mert megint menzeszelek reggel óta. Pedig egy hónapot már kimaradt … Na jah. A menstruáció is a nőiességet jelenti.

A gyerek holnap azt tervezi, hogy elmegy valami műkörmöshöz. Olyan zselés izét kenetni a körmére, francia manikűrrel. Úgy tűnik, hogy őt is megtámadta valami nőiesség-virus.

Kissé azért most tanácstalan vagyok. Mert megrendeltem a két kést. Épp az előbb. Ékszert, könyvet sokszor rendeltem már. De egykezes, pöccre nyiló kést meg nem. Azért van némi kétségem, hogy ez nőies dolog-e -mosoly