Apró kis szilánkok
Harmadik napja minden estére megfájdul a fejem. Vagy front van – szerintem nincs, de az Időkép szerint sem -, vagy az egy négyzetméterre jutó hülyék száma jelenleg túl sok nekem.
Ovónéniiiiiiiiii … utálom Juliskát. Már mondtam neki, hogy hagyjon békéééééén, de most meg tetszikelte a rajzomat. Tessék neki megtiltani, hogy ilyet csináljoooon
Ez nem óvoda, kicsilány. Ez még csak bölcsöde.
Éppen a „szeles” korszakomban járok. Fura, hogy most elszomorodtam rajta egy kicsit. Az jutott eszembe, hogy elpocsékolt idő volt. Hát .. én még ezt senkivel kapcsolatban nem mondtam. Ez is tanulság …
De valami egyre jobban fáj. A Bolero, a gyöngyök a tenger mélyén, és persze Charlie. És már tudom, ahogy haladni fogok az időben előre, még jobban fog fájni.
Mire a végére érek, a Kölyök fog fájni a legjobban.
Mire a végére érek, abból is meg kell gyógyulnom.
„72 éves vagyok. Ha most nem követem az álmaimat, akkor mikor? ”