Asztalra borulva
Éjjel
amikor lehajtotta a fejét
és homlokát
a hűvös asztallaphoz nyomta
hogy csillapítsa
azt az égő zsibbadást
ami emészti
Addig jó volt
a márványos fekete burkolat
hűvöse
a háborgó hullámokat
tisztára simította
Most nem
mert
nem lehet mindig
asztalra borulva
élni
Élni
Hozzászólások
Asztalra borulva — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>