Éjjel
amikor lehajtotta a fejét
és homlokát
a hűvös asztallaphoz nyomta
hogy csillapítsa
azt az égő zsibbadást
ami emészti
Addig jó volt
a márványos fekete burkolat
hűvöse
a háborgó hullámokat
tisztára simította
Most nem
mert
nem lehet mindig
asztalra borulva
élni
Élni
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
