Már napok óta van bennem valami sanda motiváció, hogy ne csak blogoljak, mint a kerge tyúk, hanem mást is csináljak. Amit borzasztóan szerettem csinálni, de az utóbbi pár hétben – némileg megérthető okból – elhanyagoltam. (Még jó, hogy nem törölted, te idióta! Három éves munkád van benne . Selbst) Nyugodj már, azért annyira hülye nem vagyok hiába is nézel néha annak … És megköszönném, ha nem ugatnál állandóan közbe. Ha nem vetted volna észre, már jóval több eszem van …

Na. Most megakasztottál. Szóval az Ebook. Csináltam már egy oldalt bele pár hete. De az a lezárása volt valaminek. Mert az is odatartozik, úgy gondolom. Aztán hiába terveztem, hogy majd holnap … a holnap az mindig holnap maradt. Eddig. Mert ma mává változott.

Szombat van, alhattam volna kedvemre akármeddig is. Naná, hogy hétkor felébredtem. Francokat. Még tegnap elterveztem, hogy mit főzök ma – belsőrész pörköltet, mert a gyerek szereti, megbeszéltük, hogy a tüdőt nyugodtan hagyjam meg neki, imádja, én meg úgysem tudom megenni, mert olyan, mintha egy darab szivacsba harapnék . Viszont főzés előtt el kellene mosogatni … és kidobni egy adag kacsaleves maradékot és egy fél tányér hagymáskrumplit. Mert kissé bőségesre sikerült a főzésnél. A gyerek csinálta még a hét elején. Nem baj, majd megtanulja, hogy mennyit érdemes főzni egyszerre. Utálok maradék ételt kidobni. De mosogatni is Na mindegy …

Körülnéztem, hogy mivel lehet egy kissé elhúzni az időt Hopp, egy Ebook. Nosza. Mostanában kaptam hozzá újra anyagot. És találtam is. Két oldalt megcsináltam most mosogatás és főzés előtt. Már kinn is van az RSS-ében.

Tartottam azért tőle … nem véletlen, hogy eddig nem igazán veselkedtem neki … Hát most kiderült, hogy joggal tartottam. De nem azért, amiért előtte gondoltam

wargoddess újra megéhezett Délelőtt kilenckor.

Viszont adott egy ötletet … azt, hogy mit is fogok megkérdezni a levelezőpartneremtől legközelebb … hogy azt szereti-e