az önismeretnek soha nincs vége?
az utóbbi egy-két hétben sok mindenre rájöttem magammal kapcsolatban. ez nem mind az én érdemem volt, egy általam kedvelt tagtárs írásai is sokat segítettek. megemlíthetném, de épp a fórumban tiltakozott ellene, hogy elege van a sok ilyen jellegű üzenetből, illetve nem szeretne még ilyenről is kapni. ha olvassa ezt, úgyis tudja, hogy róla van szó.
alapvetően mindig switch voltam. de sokkal élvezetesebb volt megélni a szubmisszivitást, mikor összefutottam a BDSM-mel. egy korábbi kapcsolatomban, ami egyáltalán nem volt nevesítve, ott viszont mindketten switchek voltunk, persze így utólag átgondolva, és szivesen váltogattuk a szerepeket.
vajon miért nem tudtam dominaként jól működni egy sok éves kapcsolatban? erre kell most rájönnöm. pedig évekkel azelőtt már voltam időnként egy kedves fiú dominája, igaz, hogy csak online, mert mindketten kapcsolatban éltünk. és azt a domina szerepet nagyon élveztem …
és a legfontosabbat a végére hagytam: soha az életben nem voltam vanilla. mert aki egy vanilla viszonyban mozizni kénytelen, hogy orgazmusa legyen, ráadásul veretes BDSM témákat, az soha nem lehetett vanilla …