Nem tudom, hogy konkrétan mi a baj. Ha egyáltalán bajnak nevezhető. Jó lenne, ha legalább magamnak meg tudnám fogalmazni. Sokkal könnyebben tudnék kezdeni vele valamit. De nem tudom. Csak azt érzem, hogy valami nincs bennem helyén. Valami változik itt benn mostanában. És engem mindig minden változás megviselt. Valószínűleg sokkal jobban, mint az átlag normális embereket. Bár ezt persze nem tudhatom. Azt sem tudom, hogy jó-e ez a változás, vagy sem. Még nem eldönthető. Most semmit nem tudok. Nem is napról napra, hanem csak percről percre élek. Ez nekem nagyon szokatlan. Soha nem voltam ilyen. Szivesebben terveztem előre és legalább középtávra. Most meg nincs jelentősége semmi előre tervezésnek.

Vajon milyen érzés lehet a lepkének, mikor harcolva a sorssal mégis kibújik a bábból?