Békegyár kontra való élet, valós emberek, valós indulatok. Hánynom kell.

Egy BDSM jellegű szexpartner kereső portál, ahol a vezető néha úgy viselkedik, mint az öt éves óvodás, hisztis rohamot kap, ha valaki elveszi a kisautóját. Azaz nem dicséri halálra minden fejlesztését, nem sajnálja zokogva és könnyfüggönnyel a szemében, hogy az oldal fenntatása miatt nincs se lakása, se kocsija és – nota bene valamint horribile dictu – még partnerkapcsolata sem, mert évek óta minden energiáját az oldal fenntartására áldozza, erőt, időt, pénzt nem kimélve. És azok a csúnya userek még arra sem képesek, hogy a „szegényebbjének vagy milliomosként a sóherabbjának” előfizetést vegyenek ajándékba …

És ott vannak a hátsófél tisztogató, fürge nyelvű userek, akik a legtöbb blogbejegyzésüket a főnök hátsója tisztogatására áldozzák. Ahol a blogszerző leirja egy kommentben, hogy köszöni szépen, de nem kér több hozzászólást, mert csak a békétleséget növeli. Majd lazán megengedi, hogy a klikkje tagjai hozzászóljanak, a többit meg moderálja. És miután be merem irni, hogy ezt nem tartom igazságosnak – mert ha kuss van, akkor már mindenkinek legyen kuss -, akkor a klikk egyik tagja magánlevélben basz le, hogy nem kellett volna nekem ebbe beleszólni.

Asszem, hánynom kell.

Senki nem tökéletes.

És vajon Ashraknál miért nincs ilyen balhé? Ja … mert ott is.