… csak egy bot …
… semmi más. Fából készült. Semmi különleges nincs rajta. Nem diszes. Olyan egyszerű. Támbotnak is hivják. Mert egyáltalán nem hasonlit egy sétapálcára ….
Lassan két és fél éve, hogy a kezembe vettem (adták/erőltették … Jó lesz az, drága, kell az neked. … Nem kell nekem bot. Tudok én anélkül is menni. Eddig is anélkül jártam. …. Ha nem vesszük meg, akkor nem megyünk Erdélybe. … ). Utóbbi egy évben már le se tettem. Néha próbáltam úgy, hogy csak fogom a kezemben a közepénél tartva … Mintha nem is kellene … csak úgy lóbálom, vagy mi …. De aztán engedtem a támaszkodás adta biztonságnak … És újra letettem a végét a földre …
Nem, nem hibáztatok senkit. Azt kellett volna mondanom, hogy NEM. De minek mondtam volna én nemet neki … Biztos jobban tudja …
Én, te barom állat …
Kizárt, hogy erről bármilyen topicban számomra hasznosat tudnék olvasni. Mert a bátorság nem a fórumokból, hanem az emberből önmagából kell, hogy származzék …
Ma nem hoztam magammal. Pont.