Még végig kellett néznem, mielőtt lefekszem. Nem a Bolerót, mert azt már tegnap …. Az Élet táncát. Nem ez a címe. (Vajon van neki? Szerintem nincs. Azonkívül, hogy dance.avi …) Csak én neveztem így el. Mert nekem az.

Megnéztem egyszer, kétszer, tízszer. Nem hosszú. És látom a mozgást, a sodrást, az Életet magam előtt. Ahogy tánc közben szinte csomót köt önmagára. Közben megint folyik a könny, mert azt érzem, hogy élnie kéne. Még sokáig.

Már most sejtem, hogy körülbelül mi lesz erre a reakció …

Egy élet értékét nem biztos, hogy a hossza határozza meg. Hanem a minősége …