Fáradt vagyok mostanában ettől a melegtől. Nem lehet azt mondani, hogy sok munkám van benn a munkahelyen, mégis néha úgy jövök haza, mint egy kicsavart citrom. Mint ma is. Hazaértem negyed 5 körül, „lekabátoltam”, ültem egy kicsit a net előtt – semmi haszon fejében – és azon gondolkodtam, hogy a frászban fogok én ilyen fáradtan megfőzni. Sehogy. Éreztem, hogy pihenni kell előtte egy kicsit. Lefeküdtem. És örültem, amikor a Drága odabújt mellém. Szerettem volna szeretkezni Vele, de ilyen kimerülten nem látom értelmét, mert a fáradtság úgyis erősebb az élvezetnél. Odabújtam a karjába, simogattam a mellkasát és csak azt éreztem, hogy fáradtság ide, kimerültség oda, szeretném látni, érezni, hogy élvez …
Szeretem az orális érintkezést. Ő is. Jó volt odafeküdni a combjai közé, számba venni, érezni, hogy az amúgy is már merev vessző tovább növekszik, keményedik a számban … Utána odahajtottam a fejem a combjára, mint egy kispárnára és majdnem úgy aludtam el, hogy cumiként az ajkaim között tartom.