délutáni rémálom
ebben a két órában, amit most aludtam, annyi baromságot álmodtam, hogy csak na. 2-3 cég is ott volt nálam, valami számlákat töltöttek ki és pénzt kértek. az egyik tizenezret, a másik valami huszat, a harmadik meg 140 ezret. kutattam má mindenütt, de láttam, h nincs annyi pénzem. kérdeztem, h most mi legyen. akkor valami nő, aki ott volt, átirta az összeget 40 ezerre. de nekem is kellett számlát kiállitani róla. átnéztem az összes számla tömbömet, egy szabad oldal se volt már benne. de itt-ott találtam 1-2 ezer dugipénzt. na annak örültem. közben ott volt egy idős nő, aki jól tartotta magát és körbecsókolgatott. én csak úgy sejtettem, h talán régen valami tanárnénim lehetett, de nem voltam biztos benne. ő mégannyira se. ott volt egy idős pasi is, az arcát szöveges tetoválások borították. róla tudtam, h a gimiben az egyik tanár volt, de engem nem tanitott. közben a tv-ben meg erzsébet királynőt kisérgették magyarországon, lehetett neki szavakban online kérdéseket fel tenni, meg mondani dolgokat. nagyon barátságosan mosolygott rám. és csak nézte, ahogy ott kinlódok a pénz miatt. és meg azt találtam mondani neki, hogy most jó lenne nekem az ő régi koronázási ünnepsége költségének a tizedrésze is. na akkor má ott senki nem mosolygott, és gyorsan elrángatták onnan…. valamiért I is ott ült az asztalnál, egy lehetetlen dúsan redőzött zsabójú fehér ingben meg öltönyben. kérdeztem, h milyen ünnepélyre megy, de nem derült ki. inkább aszonta, hogy én változatlanul érdeklem őt, mármint tűszurkálási tekintetben. és olyan érdekesen mosolyogva nézett rám. nem tudtam a problémával érdemben foglalkozni, mert közben ment a számla irás, ők irtak nekem én meg nekik és közben a pénzt is kerestem, h ki tudjam fizetni. aztán láttam, hogy ott van anyám meg apám is. és rádöbbentem, h minimum fél éve , de lehet, h több is, a háztartás minden költségét én állom, rezsi, főznivaló satöbbi. és akkor már nagyon morcos lettem rájuk és közöltem, h mindketten nyugdijasok és adhatnának belőle havonta, mer nem tudok mindenkit egyedül a hátamon cipelni…. majd az egyik főadminisztrátor nő kezdte nekem sorolni a bdsm-beli neveket, mindet ismerte, névről is, azt is tudta, h kinek mi a képzettsége, foglalkozása, de még azt is, h ki vette közülük a diplomáját pénzért. akkor jöttem rá, h ezek rólam is mindent tudnak, na akkor még morcosabb lettem. közben I állandóóan fixirozott a szemével és láttam, hogy imádna tűket szúrni belém, puszta barátságból. na itt ébresztett fel a pisilés
szerencsére
jó nagyot töredezettségmentesitett az agyam
ez nem ma volt, hanem talán tegnap. de még mindig bugyog bennem az egész szar. most már ébren.
na talán a következő álomban helyre lehet tenni. túl sok volt az nekem egyszerre