Ecetkóstolók

Kínai képes „tan” mese

Három ember álldogál egy ecetes dézsa körül. Mindhárman belemártván ujjukat az ecetbe, s megkóstolván, arcuk más-másféle véleményt (érzést) tükröz. A három alak Kína három tanítómestere: Kung Fu-ce (Konfucius), Buddha és Lao-ce. Az ecet, amit nyalogatnak, az Élet Esszenciája.

Az első arc savanyú,a második keserű, a harmadik arcon mosoly ül.

Konfucius számára az élet savanyúnak tűnhetett: megélése szerint a jelen nem tart lépést a múlttal, s az ember földi irányítása (élete) nincs összhangban a Mennyei Úttal, a világmindenség irányítójával. Az emiatt megélt zavar elhárítására nagy súlyt helyezett az Ősök tiszteletére, az ősi szertatásokra és ceremóniákra, melyekben a Császár – a Menny Fia – volt a közvetítő a végtelen ég és a véges föld között. A konfucionizmus aprólékosan kidolgozott, előírásos zenéje, gesztusai, beszédfordulatai, szertartásrendszere mind ezen felfogás céljait szolgálja.

Buddha ellenben roppant keserűnek érezte a földi létet, telis-tele érzelmi kötelékekkel és vágyakkal, amelyek szenvedésbe torkollanak. A világot egyetlen nagy kelepcének látta, ahol minden csak káprázat, és minden teremtmény az érzelmek kusza gyötrelmében küszködik. Ahhoz, hogy békére leljen, egyetlen lehetőség: felülemelkedni ezen a „porvilágon” és eljutni a Nirvánába, a „szélmentes” (érzelmektől, vágyaktól megszabadított) országba.

Lao-ce szerint az ember mindenkor megtalálhatja azt a harmóniát, amely a kezdet kezdete óta fennáll az Ég és a Föld között. Az „Út és Erény Könyvé”-ben – a Tao Te King-ben – kinyilatkoztatta: a Föld voltaképpen az Ég visszatükröződése, és nem az ember, hanem a saját törvényei irányítják. Ezek a törvények a távoli bolygók forgására éppúgy kihatnak, mint az erdei madarak és tengeri halak életére. Minél több ember üti bele orrát a természet egyensúlyába, annál inkább felborul a harmónia. Minél több az erőszak, annál nagyobb a baj. Mindennek megvan a saját belső természete – legyen az nehéz vagy könnyű, nedves vagy száraz, gyors vagy lassú, amit nem lehet megerőszakolni, mert abból csak baj származik. A harc elkerülhetetlen, ha valamire kívülről kényszerítenek absztrakt és önkényes szabályokat – s ekkor lesz csak igazán sanyarú az élet. Lao-ce szerint azonban a világ nem kelepce, hanem bölcs tanítómester. Ha a leckéit megtanuljuk és törvényeit követjük, minden jól megy majd. A minden égi és földi dolog mögött m?ködő törvényeket nevezte el „ Tao”-nak, „az Út”-nak, melyet ugyan nem lehet szavakkal méltóképpen leírni, de lényege mégis érthető. Minél többet törődsz a Világ törvényeivel és az élettel, (a dolgok természetének megismerésével), annál jobban megismered az Utat, a Taot. Ha megtalálod s követed a Taot, megleled a harmóniát s ezen életmód természetes következményeként a békéd és boldogságod is.

A taoista, aki harmóniában van az életkörülményeivel, azt is pozitívummá változtatja, ami másoknak negatívum. Taoista nézőpontból a savanyúság és keserűség a kicsinyes és elégedetlenkedő elme szüleménye. Az Élet maga édes, ha megértik, és arra használják, amire való.

Ez az Ecetkóstolók üzenete.

Forrás: shantimassage.hu/ecetkostolok/