A: De unalmas élet nincs is -atyam
B: Neked. Számodra. De nem tudod, hogy más hogy van ezzel
A: De.. ha nem mozdulok ki akkor is zajlik. Voltam boltban, ahová mindenki jár
B: Ha jól belegondolsz, te is tudod, hogy ez csak hozzáállás kérdése. Aki unalmasnak akarja látni az életét, az annak fogja. Mert mindig valami egetrengető nagy történéseket keres. Aki meg nem akarja unalmasnak látni, az észreveszi a kis dolgokat is
A: Értem. Csak nem fogom fel -atyam
B: Mer’ te nem igy gondolkozol
A: Persze.. igen tudom.. De a „nagy” dolgok.. megterhelőek. Nem is tudom, minek akarják
B: Néha én se
A: Megterhelő, ha jó akkor is, ha rossz akkor is
B: Néha meg én is vágyok valami „nagy dologra”. Aztán rájövök, hogy a kis dolog néha sokkal többet ér
A: Egy ölelés.. ^^
B: Igen, pl ^^
A: Sőt.. egy mosoly. Nanáá
B: Kerestem valamit. A kis meg a nagy dolgokról. Meg az állitólagos unalmas életről. Nemrég irtam.
A: -mosoly
B: -mosoly

Kis dolog, nagy dolog. Az emberek egyik fő hibája, hogy gyakran valami nagy dologra vágynak: szerencsére, szerelemre, lottó nyereményre vagy a nagy Ő-re. Kergetik vakon a boldogság kék madarát. Közben nem veszik észre, hogy a mindennapi apró boldogság darabkákat a nagy kergetésben mind kiejtik a kezükből.

Ez a kép egy kis dolog. Pár hete kaptam valakitől. Mert tudta, hogy nekem tetszeni fog, ezért is adta. Én meg eltettem. Éreztem, hogy jó lesz ez még valamire.

Például ehhez a poszthoz. Az élet nagy és kis dolgaihoz. Mert hát … ez csak egy olyan „kis” dolog.