Esti beszélgetés és zenehallgatás közben tanulni is lehet. (De még hogy …) Vajon honnan származik a szélhámos szó jelentése?

A szélhámosság fogalmának három kulcsfontosságú feltétele van:

– a szélhámossal ellentétben a másik fél valami miatt nem elégségesen tájékozott a valóságos helyzetről, a valóságtól eltérő illúziója van a másik félnek;
– a szélhámos aktívan cselekszik azért, hogy ez az illúzió létrejöjjön, ez nevezhető szándékos félrevezetésnek is;
– az félrevezető illúzió következtében érdemtelennek tartott előnyre tesz szert a szélhámos.

Haladjunk tovább, olvasgassunk.

Szélső hámba fogott ló.
Érdekes a szó eredete: régen sáros, gödrös úton vagy túl nagy rakomány esetén a szekér hámja széléhez még egy lovat fogtak kisegítőül, ez volt a szélsőhámos vagy szélhámos ló. Az ilyen ló kevesebbet húzott, mint a rendesen befogottak.

Végül eljutok a Digitális tankönyvtárba, a szociálpszichológiához és találok egy Hankiss Ágnes cikket, ami olyan érdekes, hogy szinte falom: HANKISS ÁGNES KÖTÉLTÁNC II. A BIZALOM ANATÓMIÁJA. Jó hosszú cikk. De nem baj. Iszom minden szavát. Különösen ezt a bekezdést:

„A szélhámos minden bizonnyal rendelkezik valamilyen átlagon felüli stratégiai készséggel; az az ember pedig, aki szélhámosság áldozata lesz, valószínűleg szintén rendelkezik valami olyan személyiségtöbblettel, amely az emberek átlagához képest különösen fogékonnyá teszi, és mintegy predesztinálja őt arra, hogy alaptalanul megbízzon valakiben, hogy emberi kapcsolataiban inkább becsapott legyen, mint becsapó.”

Megkapja a szemem a személyiségtöbblet szó. És megkeresek valamit. Amiben lényegében ugyanez van megfogalmazva:

‘Azokat […] fogom megkeresni,akik valamilyen tulajdonságukban kiemelkedőek’

Hát így lehet hámba fogni a szelet … Kiemelkedő tulajdonságú és főleg kiemelkedően libákat keresni.
És hogy kerül ide a tea? Már sehogy. Van még három dobozzal. De én utálom. Holnap elajándékozom.

Ma is tanultam valamit. Nem is keveset. Tea se kellett hozzá.

Aztán visszakeresem BogárEmberrel való beszélgetésemet ugyanerről, a „hogyan válok én áldozattá” témában:

BogárEmber: ez egyeseknek jelez..
BogárEmber: én is érzem
BogárEmber: csak nekem nincs indíttatásom feléd
BogárEmber: ugymond
BogárEmber: érted?
én: igen
BogárEmber: hirtelen ez az amit tok fogalmzni von
én: jó ez
BogárEmber: mert én ilyenekkel ugye nem szeretek..szóbaállni sem
BogárEmber: egyrészt meg..
BogárEmber: hm
BogárEmber: önmagam..sértésének tartom
BogárEmber: szóval igy.. szégyennek vagy mi a jó szó
BogárEmber: éss
BogárEmber: mit akartam…??
én: azt, h értselek . sikerült : )

Elovasom és megállapítom, hogy semmivel sem fogalmazott rosszabbul, mint Hankiss Ágnes (a teljes cikket elolvasva).