Alszik. Imádom közben nézni. Én nem vagyok még álmos és ilyenkor „mozizok”. Nézem az arcát. Olyan,mint egy öt éves durcás kisfiu. Meg tudnám zabálni. Az életben tökéletes Dom, Uram mindenben. Az ágyban meg egy tökéletes, müvészi szadista. Döbbenetes kontraszt.

Tényleg zabálni való.

Az elöbb észrevette, hogy felkeltem mellöle. Nyügös, kisfiús hangon megszólalt : „itt hagytál? Hová lettél?”

Édes. Édesebb a frissen pergetett méznél. Édesebb mindennél. Imádom!!