T: Legfeljebb???
én: Mi legfeljebb??
T: Posztod
én: Néztem egy képet.
T: Melyik?
én: Anyám.

Szinte soha nem kérdez. Olvas. De nem kérdez. Tudja, hogy ha olyanom van, úgyis elmondom. Ha meg nincs olyanom, akkor nem. Tiszteletben tartja. Mint ahogy én is őt. Ma mégis sokszor kérdezni volt kedvünk. Oda-vissza. Ritkán van ilyen sok és mély kérdés. Viszont megnyugtató, hogy ilyenkor nemcsak kérdezni tudunk. Hanem válaszolni is egymásnak. Ezzel is megtiszteljük egymást.

T: Ha mi játszanánk, ki nyerne?
én: Érdekes kérdés. Mert mi már nagyon sokat játszottunk egymással. Körülbelül 50-50-re állunk.
T: Én nyernék.
én: Leginkább akkor, ha engednélek nyerni. Mert felülkerekedne a szeretetem.
T: Ennyi 😉
én: 😉

Játékunk békés és kiegyenlített. Harmóniában van.