Felébredtem. És a tegnapi „vereségek” ellenére élőbbnek érzem magam, mint mostanában bármikor.

Élet.

Ma még nem nyitok uj posztot. Igen. Most olyan érzésem van, mintha jelentkeztem volna az Életre. Más kérdés, hogy elfogadják-e a jelentkezésemet. Én örülnék neki, asszem. Most van bennem egy furcsa hiány. Nem kellemetlen, nem fájó, de érzem, hogy bennem van. És ennek sem tudok nevet adni. Egyenlőre.

A napok mostanában elég jó órákból állnak. De vannak még jobbak is. A mostani is az volt.

Nem azt mondom, hogy elsőrangúan és hatékonyan dolgoztam délután, mert az túlzás lenne … De azért végre haladtam valamit.