Nincs bennem elégedetlenség.
Nincs bennem türelmetlenség.
Nincs bennem félelem.
És nincs bennem különösebb szorongás.

Most azon gondolkozok, hogy utoljára mikor éreztem igy magam.

Vagy komolyan öregszem, vagy olyan régen lehetett, hogy nem emlékszem rá.

Béke. Az viszont van most bennem.

Mungo Jerry Blues Band – I had a bird

Van egy kolléganőm, aki reggelenként szinte mindig meg szokta kérdezni, hogy vagyok. Általában elmondom neki. Azt, hogy aktuálisan épp hogy fáj a térdem vagy egyebem. Valószinűleg ma is meg fogja kérdezni. Most kissé tanácstalan vagyok. Hogy mit válaszoljak neki. Mert ha azt mondom neki, hogy köszönöm, jól vagyok, akkor egyrészt nem mondok száz százalékig igazat, mert a térdem persze most is fájdogál. Másrészt meg lehet, hogy infarktust kapna szegény a meglepetéstől, hogy én, a nótórius panaszkodó, egyszercsak ilyet mondok. -mosoly

Mi lenne, ha azt mondanám neki, hogy ugyanúgy vagyok elvileg, mint eddig. De most azt érzem, hogy ki nem szarja le -fet