Idén nem volt.
Már nem is lesz.
Holnap reggel már augusztus van. Nem volt júliusi reggel. Nem hallgattam meg egyszer sem azt a Uriah Heep számot, amit mindig szoktam …

A Júliusi reggel idén érdeklődés hiányában elmaradt.

Minden megváltozott. Alapjaiban. Kénytelen vagyok viselni. És megpróbálom a legjobbat kihozni mindenből. Azaz a szarból várat építeni.
Egy korszak lezárult az életemben, már teljesen világos. Soha nem leszek már az, aki évekig voltam. Először bántam. Már nem.

Ezt a blogot is meg tudom bármikor szüntetni. Átállítom a bejegyzések sorrendjét, a legelső lesz itt felül és kimásolhatok mindent text file-ba, vagy megtanulhatom a Wordöt használni végre. És amikor kész, kinyomtatom. Kezemben lesz az életem utolsó nyolc éve papíron. Egy példányban. Be is köttethetem. Borítót is tervezhetek hozzá.
Aztán felmondhatom a tárhelyet, domain nevet, mindent.

Volt-e az életemnek olyan szakasza, amikor nem játszottam valamit? Nem csak játékra gondolok konkrétan, nevezhetjük hobbiknak is. Nem volt.
Most is van. A játékos ember, a homo ludens él bennem. Szerencsére.

Jelenleg gamer vagyok. Egyedül játszom, de mégsem. Körülbelül 990 játékostársam van, ebből minimum 600 az aktiv. Nem tudom, kik ők, hol élnek. Nem is érdekes. Csak az a fontos, hogy hasznos társak legyünk egymásnak a játékban.

Vajon hogy éltem volna túl az elmúlt két hónapot, ha nem csináltam volna? Nem tudom …

Ma majdnem visszafelé léptem egyet. De nem tettem. Hanem töröltem egy regisztrációt. Már nem lesz újabb.

A lányom múltkor azt mondta, hogy már évek óta szerette volna, ha kipróbálom magam egy ilyen játékban. Kíváncsi volt, hogy az anyja hogy boldogul, milyen a stratégiai, kombinatórikus képessége. És két hónapig szurkolt magában, hátha ez megtetszik nekem.
Már lehagytam. Úgy megyek előre néha, mint kés a vajban. Olyan szintre jutottam, mint mások fél, egy vagy akár két év alatt.

Lehet, hogy nem is én vagyok furcsa? Hanem az élet?
Vavyan Fable

Az Okososból