olyan testi bajaim jönnek, mint szoktak már évtized óta, ha nincs rendben a lelkem.
rendet kell tenni az agyamban. az érzéseim között. a vágyaim között. mindenhol.

mert kurvára unom, ha a nagy semmitől görcsöl a hasam.
ahogy kavarogtak mostanában a gondolataim, várható volt, hogy megint lesz valami. nemcsak az ételt kell megemésztni. jól. hanem sok mindent. és ha azokat feldolgozom, emészthetővé teszem, akkor majd a kaja emésztése is jobb lesz. addig meg teljesen mindegy, hogy mit eszek. mivel az üres kenyértől is képes vagyok görcsölni.

és már unom.

ajaj. épp olyan, mint a szél idejében … na most felhúzzam a falaimat, vagy mit csináljak? nem tudom. de hamar döntenem kell. mielőtt elfogy a levél nospa.

midsomer murders. oda kell figyelnem. és nem hagyni, hogy a mélyben tekeregjen az agyam összevissza.