Harmadnapja kinlódik egy kibaszott kurva mondaton. Ha nem fogalmazta már át gondolatban legalább húszszor, akkor egyszer sem. Egy mondat? Frászt. Egy szó is elég lett volna. Annyi, hogy „Nem.” És dátum, aláirás. Ma megint ezt fogalmaztuk közösen … Az egy mondatot.

És még nem is hallgat rám. Olyanban sem, amihez százszor jobban értek. Cirka 15 éve van már mobiltelefonom. Tudom, hogy melyik márkának mi az előnye, mi a hátránya. És főleg azt tudom, hogy mit és hol érdemes venni. Pár hete a feleségének kelltt egy új, mert a régit egy kis baleset érte. Elveszett. Mondtam, hogy ne az legyen a szempont, hogy hány megapixeles kamera van benn és van-e operációs rendszere. Hanem az, hogy mire kell az a teló az asszonynak. Hát telefonálni. Mondtam pár tipust … naná, hogy nem olyan lett. Hanem egy szuper pink csoda, ultravékony, 5 megapixeles kamerával … Még jó, hogy oprendszer nincs rajta … Bár akár most már az is lehetne. Mert a két hete vett telefon gyönyörű képeket csinál. És tényleg ultravékony. És kaptak hozzá egy szuper tokot is (meg se kérdeztem, hogy mennyiért vesztegették azt a tokot, mert nekem vérnyomásom van), amiben van egy kis fülecske, ami csak félig engedi kihúzni a telefont. És igy nem tud kiesni a tokból … (Nekem nincs tok a telefonjaimhoz. A nem létező tokból persze hogy nem tud kiesni.)

Hát onnan nem is esik ki … Mert a két hetes telefon perpillanat csak egyre nem alkalmas. Telefonálni. Se hivást inditani, se hivást fogadni nem lehet vele … Bedöglött. Mondtam, hogy nincs más hátra, mint előre. Bevinni a vodához, és beadni garis javitásra. Mire rögtön felébredt benne az örök elégedetlenkedő … „Miért nem abban a három napban romlott el, amikor pillanat alatt viosszacserélték volna?” „Mikor tanulod már meg, hogy ezeket a ketyeréket nem úgy csinálják, hogy abban a három napban dögöljenek be?”

És most kikerestem neki a telefont abban az online telefonboltban, ahol én már kettőt is vettem 3 év alatt. Gyárilag kártyafüggetlenül. Csak 2000 HUF-tal volt olcsóbb, mint amit ők vettek a vodától, újabb x idejű hűségnyilatkozattal. Vodafone-függően … No komment. Mé’ nem lehet rám hallgatni???

Legkedvesebb kollégám … de néha az agyamra megy. Bár ma a sokadik fogalmazási variációja után mondtam neki, hogy csak egy szót szúrjon már be abba a nyomorult körmondatba. Azt a szót, hogy „olyan” … Mire felcsillanó szemmel mondja: „Te olyan okos vagy!!!”

B -censor hatom, ha nem hallgatsz rám, kedves …