Pár napja megint elöntött az átkos népszerűségi vágy, a sikerhajhászó volt-önmagam újra kinézett a sírból. Aztán tegnap este, miután telezsúfoltam a blogom megosztási lehetőségekkel, Google+ gombbal, egyebekkel, és ennek megfelelően a Facebook cuccokat is a posztokkal, végre ki tudtam mondani a 40 millás kérdést:

Vajon kell ez nekem? Ettől leszek „valaki”?

Nem.
Delete. Az összes hívságos haszontalanságnak annyi. (Ugyan meddig … Önmagad talmi fényében tetszelgő majom vagy, Én )

Inkább megkerestem a kedvenc idézetemet. Hogy ki írta. Állítólag Mark Twain.

Nem a kutya mérete számít a harcban, hanem a harc mérete a kutyában.

Így most inkább tőle származó random idézetek vannak a Meta widget fölött. A Citátumról. Többre megyek vele