Furcsa, hogy a BDSM-ben megélhető fájdalom mennyire más, mit a „hétköznapi” fájdalmak. A hétköznapiak néha teljesen megkeseritik az ember életét. És még azzal sem vigasztalhatja az ember magát, hogy a végén lesz egy orgazmusa jutalmul …

térdelek némán

térdelnék némán
várva a mindent
a semmit
a reményt

csak lenne még erő
oly ifjú
mely képessé tenne …

sub-szégyenemre
már térdelni sem birok
öreg a test
kopott …

már csak kósza vágy
a térdelés kinja
bár még azt érezném
lennék képes arra a kinra

vénülő szolga gyenge siráma
lassan csak nevetség tárgya

gondolatban térdelek csak
ennyi maradt …

a perc halad
csak halad
életem marék pókháló
tenyeremben lassan
szétszakad …

(2010.07.02.)