Ma nagyon. Amilyen mértékű szakmai hozzá nem értéssel és dilettantizmussal találkoztam ma, hát ne is csodáljam … Aztán rendeltem kaját. Nem birtam mind megenni. És olyan fáradt voltam, hogy sikerült magamra boritani a maradék levest. Mint abban a nyomorék viccben. Úgy néztem ki, mint a disznó. Ráadásul még le is ettem magam. És akkor még megkérdezi az egyik kolléganőm, hogyha már rendelek kaját, akkor miért nem eszem meg mind … Mondom: mert nem birtam mind megenni. Nem is tudom, hogy gondolta … csak azért, mert kifizettem, egyem meg mind, még akkor is, ha már a vége nem esik jól??? -atyam

Este 7-től éjfélig aludtam.

– Gyerek, mi az a szám, amit te mutattál nekem minimum négy éve? Azt akarom ma hallgatni. Egy néger blues énekesnő énekli. De se a neve, se a szám cime nem jut most eszembe.
– Tracy Chapman. De a cime nekem sem jut az eszembe.
– Nem baj. Igy már majd megkeresem.

Tracy Chapman – Give me one reason

Ez is egy olyan szám volt, amit már nagyon régen hallgattam … egy időben midiben az egyik weboldalam zenéje is volt. Na már az az oldal sem létezik.

Viszont a zene gyönyörű. És olyan a nő hangja, mint a sűrű tejszin.