Nyögdicse főz és közben olvas. Persze, hogy adatlapokat. Épp füstölt szalonnától csúszós kézzel próbálja megőrizni a klaviatúra viszonylagos tisztaságát – aztán átlag félévente csodálkozik, hogy mitől olyan mocskos, hogy egy jobb érzésű disznó sem nyúlna hozzá … a szerelő mindíg az égre emeli a szemét, amikor meglátja Nyögdicsét a szervízben, hóna alatt egy ocsmányul koszos géppel … hát ilyen a háziasszonyok informatikai kütyüinek sorsa … -, miközben gyöngyszemet talál.

‘Szeretném kifejezni a fölényemet Veled szemben. Nem a nyers erő fölényét, mert az szerintem nem igazi fölény. Az igazi felsőbbrendűség az intellektuális fölény.

Magas intelligenciával rendelkezem, ráérzek a gyengédre és hogy mi az benned ami támadható, és hogy mit kell mondanom, hogy az Neked igazán megalázó legyen, nem csak úgy felszínesen, hanem a legmélyebb belsődig hatoló.

Ezért leginkább levelezni szeretnék, ahol nyitott vagy és vágy arra, hogy intellektuálisan uralkodjak rajtad, és minden gyenge pontodat kihasználjam, hogy megalázzalak.’

Nyögdicse nem túl okos, se nem intelligens. Ha elkezdene levelezni az említett úriemberrel – mint ahogy nagyon valószínű, hogy nem fog, az úr még 40 sincs, mit kezdene Nyögdicsével … koros már, sosem tagadta -, akkor a beszélgetésüket az esélytelenek nyugalma alapozná meg.

Csak azt nem tudni, hogy ki részéről.