Sosem értettem igazán, hogy lehet vágyak megéléséhez embert keresni.

Sosem kerestem társat a Pixin, mert a legtöbb férfi a vágyaihoz keresett nőt – és mivel magamról írok, így nem nézem most a másik oldalt -, nagyon kevés férfi adatlapot olvastam az évek során, akik egy társat kerestek, akár egy életre is, BDSM vágyakkal megáldva-megátkozva.

Ez az igazi magyarázata annak, hogy ott soha nem kerestem senkit.

Rengetegszer kérdezték már tőlem, hogy milyen vágyakat akarok megélni a Pixi segítségével. Csak azt tudtam mondani, hogy szerencsés ember vagyok, mert mindazt, amire vágytam, kapcsolatokban, hosszúakban élhettem meg.

Persze az más lenne, ha találnék valakit, aki emberileg szimpatikus, számomra férfiként vonzó – és itt nem Adoniszra gondolok, mert szokvány értelemben nem sok pasim volt valóban jóképű, kigyúrt meg egy sem, de volt kövér, sovány, magas, alacsony, dús hajú és jócskán kopaszodó is, mindben találtam valamit, ami vonzóvá tette számomra -, beszélgetni is lehetne vele, nemcsak a szexről, sőt főleg arról nem, mert azt csinálni szerettem mindig, nem dumálni róla órákig, aki néha gyengéd, máskor határozott, s akivel én is lehetek néha gyengéd, és határozott, ha az kell. Aki tudna odaadó lenni, de néha akarná, hogy én legyek az.

Akkor talán mégegyszer belevágnék.

De a vágyakhoz keresni partnert olyan nekem, mint gombhoz keresni kabátot.