ez is fura …

délután aludtam egy kicsit. és anyámmal álmodtam. megint a villanykörtékkel volt baj. töbet is ki kellett volna cserélni. mert alig volt olyan helyiség, ahol világos lett volna. (mi ez fény, fénytelenség mindig az álmokban?) és most anyám segített.

alvás előtt szólt hozzám. legalábbis senki nem szólitott rajta kivül kislányomnak … ültem itt és éppen el voltam keseredve. és akkor azt mondta valahonnan, hogy ne szomorkodjak, mert itt van és segiteni fog.

vannak harcok, amit soha nem lehet abbahagyni, amig élek és képes vagyok harcolni. de ha már nem leszek képes harcolni, akkor igen gyorsan meg fogok halni. magyarán mindig kell … nem lehet leülni és csak úgy lenni, mint egy növény. nem lehet vegetálni. élni kell. harcolni kell, hogy élhessek

a pihenés majd máshol lesz