A BDSM a határok tágitásáról is szólhat sokszor. Ma ismét szembe kellett találkoznom azzal, hogy az én határaim is végesek …

Privátban rám nyitott egy 38 éves férfi. Aki – noha az elején irtam neki, hogy csak beszélgetni vagyok itt – közölte, hogy érdekesnek talál és csak beszélgetni lenne kedve. Oké, gondoltam, ebből gond nem lehet, értelmes ember, miért ne beszélgessünk …

Jó néhány kérdés után, ami munkámat, személyiségemet, kedvteléseimet firtatta – és már kissé soknak is éreztem egy hétköznapi beszélgetésben – mondtam, hogy most már beszéljünk érdekesebb témákról, azaz ő is beszéljen magáról. Mert azt gondolom, hogy az ilyesféle beszélgetés csak viceversa ér valamit.

Nem önmagáról kezdett beszélni. Hanem arról, hogy izgalmasnak talál. Eddig még oké. Majd arról, hogy megnézne kamerán. Mondtam, már másodszor ekkor, hogy nem keresek senkit, minek nekem ide kamera. Nincs. Jó, akkor képcsere. Ezt meg végképp nem értettem már … és el is utasitottam, az udvariasságot még tartva.

Majd jöttek az újabb kérdések: hogy nézek ki, mik a méreteim. Értetlenségem fokozódott. De annyit közöltem vele, hogy középmagas, igen duci, őszülő nő vagyok és nincs rajtam semmi érdekes. És egy chates beszélgetésben nem látom az értelmét annak, hogy az emberek külsejével fogalkozzak, vagy ők foglalkozzanak az enyémmel, mert – itt már harmadszor mondtam – nem partnert keresek … És nem szoktam méregetni magamat … nem utolsó sorban.

Majd jött még egy kérdés, ami már kapcsolódik a blogbejegyzésem ciméhez: (és innen idézem a beszélgetést:

xy: mellméreted?

én: az adatlapom egyik utolsó mondata: „Eropolis egy dologra mindenképpen jó: arra, hogy az emberről egy idő után teljesen lekopjon a belé nevelt udvariasság utolsó mázdarabja is ….”

én: Épp elérted ezt a határt.

xy: ez bántó dolog volt?

én: ha valaki hülye és nem ért magyarul, akkor azzal nem tudok mit kezdeni. megmondtam, hogy nem keresek, és nem méregetem magam. vagy hülye vagy, vagy nem tudsz olvasni. további minden jót neked

xy: neked is. szia

És most nehezen tudok attól az érzéstől szabadulni, hogy megint én voltam a bunkó …

Miért nem lehet megérteni magyar mondatokat??? Ha nem keresek, az annyit jelent, hogy nem keresek. Ha azt irom, hogy nem szoktam magam méregetni, az annyit jelent, hogy nem szoktam magam méregetni.

Se többet nem jelent, se kevesebbet …

És különben is mi a fasz köze van hozzá, hogy mekkora a mellem? Nem tudom. Nem hordok melltartót cirka 20 éve. Turkából öltözöm általában. Ahol kezembe veszem a pólót vagy a pulóvert, kissé széthúzom és látom, hogy jó-e a mellbőségemre … amúgy nem azt kell néznem, mert egy hosszú pólónál sokkal többet számit, hogy a csipőmre jó-e … mert fenéktájon is jócskán megáldott a JóIsten. De sose méregetem se a ruhákat, se magamat. Van szemmértékem.

Na, száz szónak is egy a vége, ma megint kihozta valaki belőlem a bunkó állatot … magam részéről azért sajnálom … mert nekem esik ilyenkor valamiért rosszul … Tényleg én lehetek forditva huzalozva agyilag, ahogy az Uram mondja rám. Mert nem nekem kellene most kellemetlenül érezni magam.

Asszem …