Hazajöttem dögfáradtan. Leültem a géphez és elindítottam a filmet. Hogy miért most? Nem tudom…

Az embernek lehet és van is dolga az életben. Célszerű megcsinálnia. Méghozzá jól. Ha nem teszi, még a halálban is kaphat egy lehetőséget, hogy korrigálja.
Az orvosnak meg kellett gyógyítani a gyereket. Mert egy másikat régen nem tudott.
A gyereknek meg kellett értenie, hogy dolga van a neki megjelenő halottakkal. Mert segítséget kérnek tőle.
A gyerek megadta a segítséget. Először a lánynak. Aztán az orvosnak.
Aki már halott volt.

„Anya, a nagyi azt üzeni, hogy ne haradudj, hogy eldugta azt az ékszert, de nagyon szerette. És azt is, hogy amikor kinn voltál nála a temetőben, akkor kérdeztél tőle valamit. Amire a válasza az, hogy rettenetesen. Mit kérdeztél a nagyitól, anya?
Azt, hogy büszke-e rám.”

Hatodik érzék. Bruce Willis.