Hiányzol
hiányzol
olyan félember vagyok megint Nélküled
az se lenne baj, ha csak benn feküdnél már a szobában és aludnál
de legalább figyelhetném a szuszogásod innen kintről
napközben az se lett volna baj, ha benn lettél volna a szobában
és olvastad volna a fórumot a neten
vagy szerkesztettél volna valamit csöndesen
de legalább tudtam volna, hogy benn vagy
éreztem volna a jelenlétedet a falon keresztül is
hiába voltak ma köröttem emberek,
mégis magányos voltam
itt benn
a lelkemben
a szivemben
hiányzol, Életem
hol melegem van, hol fázom
a fejem forró, lázas a lelkem
érted
nélküled
szeretlek, Egyetlenem
fáj itt benn bennem valami
valami, ami pedig csak űr
hiányod helye az szivemben
most sivár üresség
nem is értem, hogy tud igy fájni
nem tölti ki semmi
de mégis összeszoritja a lelkem
ha a magány kővé válna,
akkor sem lenne tán nehezebb
hiányzol, Drága