Hol volt, hol nem volt egy válogatós, hisztis királylányka.

Válogatós volt, mert egy bemutatott herceg sem tetszett neki. Királyi apja már a kétségbeesés szélén rohangált, hogy válogatós leánykája pártában marad.

Hisztis is volt, mert akárhány herceget meglátott, mindtől sikítozni kezdett és azt visította: ez se kell, ez se kell, mert mind unalmas.

A királyi szülők feladták. Ez a lány bizony pártában fog a túlvilágra menni és nem lesz kire hagyni a királyságot.

Egy nap Hisztike az erdőben sétált, bolondgombákat keresett. Gombapörköltnek, mert már elege volt az unalmas hercegekből, az őt nyaggató szüleiből és úgy általában az egész világból. Ekkor találkozott össze az Ezeréves Boszorkánnyal.

– Királylányka, tudom, hogy mi a bajod. Nem találsz megfelelő társat magadnak. De én segíthetek neked. Van számodra egy jó tanácsom.
– Mi az a tanács, Nyanya – kérdezte a királylányka, aki nemcsak válogatós és hisztis volt, hanem bunkó is.

Az Ezeréves Boszorkány figyelmen kívül hagyta a sértést és ezt mondta:
– Nem jó helyen keresed a párod, kicsi lány. Hozzád nem emberek illenek, hanem különleges lények. Menj el a Csoda-tó környékére és keress békákat. Amelyik megtetszik, vedd a kezedbe és adj neki egy csókot. Ha jól választottál, épp olyan királyfivá válik, amire neked szükséged van.

– Békákat csókolni? Te teljesen hülye vagy, Nyanya!
– Én megadtam a tanácsom, most már csak rajtad múlik, hogy élsz-e vele vagy sem. Csak egyre vigyázz. Az élénksárga békákat kerüljed – mondta az Ezeréves Boszorkány és füstté változott.

Tulajdonképpen nem vesztek semmit, ha megfogadom a tanácsát a békákat illetően. Hátha találok egy hozzám való aranyruhás herceget – morfondírozott magában Hisztike.
Másnap nekiindult békákat keresni. Sorban csókolgatta őket, mind herceggé változott, de egyik sem tetszett neki.

Napokig kereste a megfelelő békát, de semmi.
Aztán egyszer meglátott egy aranysárga picike békát. Remény ébredt a szivében. Biztos, hogy ez lesz az a béka. Az a vén Nyanya csak rosszindulatból óvta őt a sárga békáktól.

Kézbe vette és cuppanós csókokkal borította a kicsi sárga testet.

* * *

A temetésre a környék minden népe összesereglett. A holttestet úgy találták meg, hogy egy apró sárga béka ült mellette.

Tanulság: Az Ezeréves Boszorkány soha nem ad rossz tanácsot. Érdemes megfogadni.
A rettenetes nyílméreg békát meg nem tanácsos csókolgatni.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Rettenetes_nyílméregbéka