„Kérnénk tőled egy irást a BDSM és a vallás viszonyáról. Azokról a belső kapcsolatokról, amelyek egy hivő ember számára is járható úttá teszik.”

Édes Jóistenkém, mit lehet erről irni … Néhányan kivesézték már a BDSM és a keresztény házasság viszonyát, halomnyi Bibliai idézettel megtűzdelve.

Hogy jövök én ahhoz, hogy erről irjak? Amikor mondtam a Drágának, hogy mire kértek fel, azt morogta a bajsza alatt:

– Én nem vagyok vallásos, Te se valami nagyon, Drága. És különben is, hogy jön a vallás a BDSM-hez?

Nem vallásos, az kétségtelen … de egy időben a PC feletti polcon valamiért kiplakátolta magának a Tiz Parancsolatot … Szóval az Ő ateizmusa se olyan szószerinti … Mint ahogy az én vallásosságom se olyan, ahogy gyerekkoromban a hittan órán tanultuk …

Mit jelent nekem a vallás? Van nekem olyanom? Mert a blogom BDSM tartalmát olvasva rengetegen kritizáltak miatta, hogy ilyen „szörnyű” élet és „erkölcstelenségek” mellett hogy merek én vallásos lenni?
Hát merek. Mert a vallás nekem egy feltétel nélküli hitet és bizalmat jelent Istenben. Gyarlóságom miatt nem mindig tudom ezt alkalmazni – sajnos. De törekszem rá.

Aki nem hisz Istenben, nevessen ki nyugodtan. Nem fogom neki magyarázni a hitemet. Nem lenne értelme. Régen próbáltam, de felsültem vele. És már nem is akarom …

És aki hisz Istenben és azt nem érti, hogy élhetek én egy ilyen jellegű kapcsolatban, annak sem fogok semmit sem megmagyarázni. Mert erre sincsenek szavaim. És nem is voltak sose …
Vallásos létemre igenis élhetek BDSM kapcsolatban. Mert a BDSM nekem egy feltétel nélküli hitet és bizalmat jelent az Uramban. Gyarlóságom miatt ezt sem mindig tudom megtartani – sajnos. De erre is törekszem.

Ahogy a világmindenségben Uram az Isten és én tisztelem és imádom Őt, úgy itt ebben a kis lakásban, a hétköznapi életemben az Uram a Drága, akit tisztelek és a szeretetem néha már az imádat határát súrolja. És ezt nem szégyenlem. Mert Őt adta nekem Isten itt a földön Uramnak …

Tudtam, hogy nem fogom ezt a beszámolót idézet nélkül megúszni … De az én szavam gyenge, hangom erőtlen. És különben is … nálam sokkal okosabb emberek elmondták már ezeket közel kétezer éve:

Péter első levele:

Ugyanígy az asszonyok is engedelmeskedjenek férjüknek, hogy ha némelyek közülük nem is hisznek az Isten szavának, a feleségük magaviselete szavak nélkül is megnyerje őket, amikor látják tiszteletet érdemlő, tiszta életeteket. …. Így engedelmeskedett Sára is Ábrahámnak, akit urának nevezett. Az ő leányai vagytok, ha jót tesztek, és semmiféle fenyegetéstől nem ijedtek meg. Hasonlóképpen, ti férjek, megértően éljetek együtt az asszonyokkal mint a gyengébb nemmel; adjátok meg nekik a tiszteletet, mint az élet kegyelmében örököstársatoknak, hogy az imádságnak ne legyen bennetek akadálya.

Pál levele az efezusiakhoz:

Legyetek egymásnak alárendeltjei Krisztus iránti tiszteletből. Az asszony engedelmeskedjék férjének, akárcsak az Úrnak, mert a férfi feje az asszonynak, ahogy Krisztus feje az Egyháznak: testének ő a megváltója. Amint tehát az Egyház alá van vetve Krisztusnak, az asszony is mindenben férjének. …. Szeresse hát mindegyiktek a feleségét, mint önmagát, az asszonyok meg tiszteljék férjüket.

Egyszer azt irtam az Uram iránti érzésemről, hogy ez egy szubmissziv szerelem … Lehet, hogy túl profán ezt az érzést az Istenhez való viszonyhoz hasonlitani … De az biztos, hogy számomra Isten után Ő az első …

(2010.01.31.)