Holnap elmegyek abba az informatikai boltba, ahol összerakták a gépet. Én IS elmegyek. És meg fogom mondani, hogy én nem értek hozzá, az kétségtelen, de mint vásárlónak lehetnek elvárásaim. Az enyém nem sok.
Csak annyi, hogy az a gép legalább azzal a sebességgel működjön, mint a sokkal gyengébb, nem korszerű, hatéves, és szarrá használt Toshibám, amivel most írok.
Azt is el fogom mondani, hogy a többedik taxi költség, amivel visszavitte a lányom a gépet, meglehetősen megemeli már a gép árát. És ha azt mondják, hogy ez teljesen más, mint egy laptop, itt sok mindenről elképzelhető, hogy nem kompatibilis egy másik alkatrésszel, amit beletettek, akkor azt is el fogom mondani, hogy ez az ő szakmájuk, nekik kéne tudni, legalább úgy nagyjából, hogy mi mivel kompatibilis …

Nem szeretném, ha ki kéne mondanom a „fogyasztóvédelem” szót, de akár még arra is sor kerülhet …

Én vagyok a vásárló, ők meg belőlem élnek. Azaz ők vannak értem.