A világon négyből egy ember szerint a nőnek otthon a helye

Miközben nők vezetnek kormányokat, világméretű cégeket és a munkaerőpiac több mint felét teszik ki, egy közvélemény-kutatás szerint még mindig a világ egynegyede – nagy többségükben fiatalok – úgy véli, a nőknek otthon a helyük. A 23 országban 24 ezer ember megkérdezésével készült Reuters/Ipsos felmérést a nemzetközi nőnap előtt hozták nyilvánosságra. Ennek alapján kiderül, a legtöbben Indiában (54%), Törökországban (52%), Japánban (48%), Kínában (34%), Oroszországban (34%) és Magyarországon (34%) úgy, hogy a nőknek nem kellene dolgozniuk. Meglepő módon a „nő helye otthon van” kijelentéssel egyetértők közül többségben vannak a 18-34 éves korosztály képviselői.

A válaszadók összességében azonban 74 százalékban nem értettek egyet a kijelentéssel. „Annak ellenére, hogy a múlt század során a nők hatalmas előrelépést tettek a társadalomban való részvétel terén – a politikától a munka világán,a sporton és a médián át a szellemi törekvésekig -, számos korláttal kell még megbirkózniuk” – mondta John Wright, az Ipsos közvélemény-kutató helyettes elnöke.

„Ez a kutatás a többség véleményét kifejezve azzal az alapvető tanulsággal bír, hogy a nők számára elengedhetetlen, hogy képesek legyenek választani, hogyan és milyen területen akarják kibontakoztatni magukat” – tette hozzá.

Azokban az országokban, ahol a legtöbben vélekedtek úgy, hogy a nők helye otthon van, a nemek között is csekély a véleménykülönbség – mutatta ki a felmérés. Például Indiában, ahol a megkérdezettek több mint fele értett egyet a kijelentéssel, a férfiak és nők nagyjából egyenlő arányban vélekedtek így.

(Forrás: MTI)

Ezt a cikket ma találtam a neten. Felolvastam cimét a Drágának. Mire Ő:

– Az elég szar arány .. 4-ből 1? A többi 3 az nő volt?

Aztán megegyeztünk abban, hogy olyan társadalmi, gazdasági helyzetet kellene a világon teremteni, hogy a nők eldönthessék, hogy dolgozni akarnak vagy otthon lenni a családdal. Szerintem sok nő az otthont választaná. És ezzel sok munkahely felszabadulna. És akkor meg lehetne úgy fizetni a férfiakat, hogy el tudják tartani a családjukat és a nő ne kényszerüljön mindenáron munkába járni …

Nehéz volt a tegnapi nap. Megint nem volt itthon, ment a gyerekekhez. Már nem is ringatom abban a hitben magamat előtte, hogy milyen jó lesz egy kicsit egyedül lenni. Mert nem jó. És egyre kevésbé jó. Fizikailag fáj a hiánya … tegnap egész nap a szó valódi értelmében rosszul voltam. Feszültség, szorongás, ami szinte már pánikrohamig fokozódott többször is …

Egyre rosszabb Nélküle lenni. Este hazajöttek a gyerekék, ez csak annyiban volt jó, hogy legalább tudtam, hogy nem egyesegyedül vagyok a lakásban. De itt kinn a konyhában, a net mellett iszonyatosan magányos voltam … Néma csend mindenütt. Néha megtörte ugyan a fűtőtest pattogása, de a máskor otthonos zaj is inkább félelmet keltett bennem. Hiányzott. Ő is és az éjszakai horkolása is.

Most száritom a melegitő alsóját, mert tegnap már nem volt kedvem, se erőm a második adag mosnivalót betenni. És reggel itt hagyta a széken. Én hülye meg nem mostam ki. Mondta is, hogy ha tegnap kimostam volna, már száraz lenne 🙁 És igaza volt 🙁 És hallgatom a szobából a horkolását … sok szép zenénél többet ér nekem. Itt van, velem van. Pedig tán meg sem érdemlem …

Délután, ahogy felült a vonatra, küldött egy sms-t: Jövök 😉 Megint csak egy szó, mint a tegnapi Szeretlek, de mérhetetlenül sokat jelentett nekem.

Ahogy hazaérkezett, kitett a zsebéből egy tábla epres Milka csokit:

– Anyám azt mondta, hogy valami nőnap lesz tán. De egy kicsit összenyomódott a zsebemben.

Szegény összenyomott Milka … (szerintem ráült a vonaton 😀 ) … szegény csoki nem gondolta, hogy ilyen gyorsan az enyészeté lesz 😀 Bánta a fene, hogy kissé fura az alakja, az állaga. Pedig utálom a nőnapot. A Drága se szereti. És igaza is van. Nem csak egy nap kell azt az évben fontosnak tartani …

De miről is akartam most irni? Ja, arról a cikkről, hogy hol is a helye a nőnek … 😉

Még egy kicsit száritom a melegitőjét … aztán megyek is a helyemre … Mellé az ágyba. A biztonságba.

Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért aki én vagyok melletted.
Gabriel García Márquez