2011 októberében. itt már jóvak kevesebb a duplikált posztok száma. szerencsére.

átrágtam magam körülbelül három és fél év ex-en. még mindig meglep, hogy milyen gyorsan felváltva írtam a szerelmemről és arról, hogy kurva boldogtalan és elnyomott vagyok abban a kapcsolatban. fogalmam sincs, hogy mit reméltem …

aztán jött a repgépszerelő, Carada. hogy én vele mennyit nyűglődtem, azta …
amikor teljesen bebizonyosodott, hogy a csajával harmadikat kerestek – hiszen ott volt a regisztrációjuk szövegében a pixin – (persze mindkettő azt mondta az elején, amikor megéreztem, hogy ilyenbe akarnak csábítani, hogy paranoid vagyok), na akkor kellett volna egyszer és mindenkorra kirúgni az életemből. mert neki is elmondtam, hogy kizárólag a hazugság nem bocsánatos bűn számomra.

de azért még vekengtem vele minimum egy évig. hogy minek, azt nem tudom. aki egyszer képes hazudni, az többször is. oszt ennyi.

aztán jött Herra Tapani. írni jó volt vele felváltva, de az első Ds találkozás megmutatta, hogy nem lesz ebből semmi. nem is lett.

az volt a legjobb dolog az olvasásban, amikor előkerült az életemben Mókuska

most már gyorsabban fogok haladni. és remélem, hogy meglesznek a JajgaDomos posztok is. mert akármilyen is volt, hálával tartozok neki, még haló porában is.

ilyenkor késő este már elég hideg van benn. elvileg fűteni kéne. gyakorlatilag meg nem teszem … azért ez elég elkeserítő, nem? végigdolgoztam az életem. és most félek a számláktól.
azt hiszem, hogy nem ezt érdemeltem.