Be se kell a sütőt kapcsolnod! A varázsmondat. A mostanában ömlesztve megosztott „sütemény”receptek dömpingjében.

Alapanyag leginkább háztartási keksz, némi igényesebb esetben babapiskóta. Krémnek a bolti pudingpor, ezzel-azzal felturbózva. Az igénytelenség csúcsa.

Közben ugyanezek megosztják, hogy milyen jó a természetes élelmiszer, ami nem tartalmaz E betűket. És hogy milyen jó volt a régi világban, a nagyszüleink korában.

Hát az én gyerekkoromban nem ettünk háztartási keksz és mű-pudingpor alapú süteményt sose. Ettünk viszont kakaós lepényt gyakran, finomat. Legjobban a nagyapám tudta elkészíteni. Igen, a nagyapám. Volt türelme fakanállal fél óráig habosra keverni a hozzávalókat, nem robotgéppel, békebeli fakanállal. Aztán begyújtotta a békebeli sparheltet. És annak a sütőjében megsütötte.

Itt a recept. Horváth Ilona könyvéből. Nem bonyolult.

Kakaós lepény
Hozzávalók: 1 egész tojás, 25 dkg cukor, 5 dkg vaj vagy zsír, 1/4 liter tej , 4 dkg kakaó, 25 dkg liszt, 1 sütőpor.

A tojást a vajjal előbb habosra keverjük, hozzáadjuk a tej felét, a cukrot és a kakaót, 10 percig keverjük, végül a lisztet a sütőporral, és a maradék tejjel hígítjuk. Jól kidolgozzuk és mint az előbbi tésztát, sütjük. Deszkára kiborítjuk, még forrón jó éles késsel kockákra vágjuk, és vaníliás cukorban megforgatjuk. Tortaalapnak is felhasználható.

Ugye, hogy nem bonyolult? És milyen finom, akár magában is, de ragyogó baracklekvárral megkenve, vagy akár csokikrémmel – nem pudingporral! … saját magam gyártotta csokikrémmel -, vagy kockára vágva, cukorban megforgatva. A lehetőségek tárháza sok. Csak némi türelem kérdése. Nem háztartási keksz és mű-pudingpor kérdése …

A nagyapám is meg tudta sütni. Nem volt lusta süteménykészítéshez a sütőt használni.

Ja kérem, az még a Nagyapám volt …