jót tett tegnap a háromszori alvás. ma is kellett volna.

szeretem az álmaimat. előkacsint belőlük a múlt, de nem úgy, ahogy történtek a dolgok, hanem mozaikszerűen összekavarva. mintha kaleidoszkópot tennék a szemem elé, benne a szines üveg cserepek.
szép mintákat rajzolnak, de elég egy mozdulat és már teljesen mást látok, noha az üvegek ugyanazok.

álmomban ott állt mellettem. nagyon sokat álmodok mostanában vele. én valami távcsőszerű dolgon néztem valami nagyon szépet. meg akartam neki is mutatni. de nem vette el a távcsőt a kezemből. hanem a lencse elé tolta a kézfejét, hogy ne a szépet lássam, hanem a bőrét nagyítva.

még az álmomban is inkább elvenné tőlem a szépet.