„a bölcsesség gyakorlása meg rám fér (nem lehet mindig üvölteni, csapkodni vagy bőgni)
ha magam felett nem tudok valami értelmes kontrollt gyakorolni, akkor megette a fene.”
Én

A legkedvesebb

Ő: – Hol van itt a respect? Elvileg mi a csúcson lennénk …
én: – Elvileg. De gyakorlatilag meg itt vagyunk a földszinten -mosoly

Ő: – Hogy is hivják azt a skót történelmi személyiséget, aki a vége felé a legjelentősebb volt a dolgokban? Most hirtelen nem jut eszembe. -hum
én: – Na ne frusztráljál, baszd meg -fet

Ő: – A történelemben mindig voltak gonoszak, vandálok. Nem sokat változtunk pár ezer év óta.

Perzsák háborúja, Dareios, Nagy Sándor … hosszú lélekzetű történelmi előadás volt -mosoly De Hun Attila viselt dolgai taglalása kezdetén figyelmeztettem, hogy a többiek már elindultak nélküle ebédelni -mosoly Most azért ezt már mégse -fet

Kivételesen tiszteletlen voltam vele. Mert nem mindig figyeltem. Pedig igen sokat tud a történelemből és nagyon érdekesen mesél róla. Viszont én már előtte a bölcsesség megőrzésén és az értelmes kontrollon gondolkoztam. Ez is jó ötlet. De talán van egy hatékonyabb is. Mert a kontroll gyakorlása önmagam felett néha bizony igen nagy energiákat emészt fel. Nekem meg mostanában sem időm, sem módom, sem lehetőségem arra, hogy felesleges idő és erőpocsékolással próbáljak uralkodni önmagamon. Pedig szükségem van valamire …

Hiszen van ennek egy „könnyebb” útja is. Csak meg kell billenteni a bennem élő szokvány képet egy kicsit megint. Mert mostanában visszarázódott a régi helyére. Az egyoldalú kirakó képét. Csak egy egész picike kis billentés, nem kell több. És mindjárt nem kell vért izzadni és lefejt aggyal – valós veszélyben – „szenvedni” egy teljes este.

Itt van előttem egy papirhalmaz. El kell olvasnom. Ahhoz is kell a lelki béke. Mert nem akarok pár napra belerokkanni. Nem is fogok.

Azt olvastam, hogy a meditációhoz – azaz a képnézegetéshez – zenét is lehet használni. Vannak erre speciális zenék. De nekem azok valamiért eddig még nem tetszettek. Még az sem kizárt, hogy egyszer majd ez is változik -mosoly

Addig maradok a saját izlésemnél. Turisas: Rasputin

Szeretem újra és újra meglátni és nézegetni ezt a szép képet. Ebben minden rendben van. Tökéletes és világos rendben. Kissé emlékeztet néha a matematikára is ezért. Azt is valami ilyenért szerettem. És ez a kép olyan szép és olyan tökéletes, hogy tényleg a legkevesebbet kell belepiszkálni. Szép ez önmagában, mindenki nélkül. Még nélkülem is.